Adózás

Tartalomjegyzék:

• Magánszemélyek kommunális adója
• Iparűzési adó
• Termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója
• Gépjárműadó
• Magánfőzött párlat előállításával kapcsolatos szabályok
• Egyéb adózással kapcsolatos tudnivalók és nyomtatványok

Az önkormányzatok adóztatási körébe tartozó, adózással kapcsolatos főbb szabályokat az alábbi jogszabályok határozzák meg:

- A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

- Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

- Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény

- Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény

- A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény

- A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

- A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény

- Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet

- Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet

- A helyi adókról szóló 6/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelet

Községünkben a következő helyi adónemek kerültek bevezetésre:

• magánszemélyek kommunális adója,

• iparűzési adó.

Törvényi szintű szabályozás alapján az önkormányzat adóztatási körébe tartozik:

• gépjárműadó,

• termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó,

• magánfőző desztilláló-berendezésének bejelentése.

Az ügyintézés helye: Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Hunyai Kirendeltsége, 5555 Hunya, Rákóczi út 19.

Ügyintéző: Bella Andrea, telefon: 66/294-141, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

A gazdálkodó szervezetnek minősülő adózók (ide tartoznak az egyéni vállalkozók is) elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani az önkormányzati adóhatósággal. A gazdasági társaságok, 2019. január 1-től kizárólag elektronikusan, cégkapun keresztül intézhetik önkormányzati hatáskörbe tartozó helyi adó és más adóügyeiket. Az egyéni vállalkozók, az adóköteles tevékenységet végző természetes személyek is elektronikus kapcsolattartásra, elektronikus ügyintézésre kötelezettek az adóhatóság felé. Esetükben a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó tárhely, az ügyfélkapu szolgál az elektronikus kommunikációra.

Az elektronikus kapcsolattartás az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványok benyújtásával (OHP), szabadon szövegezett beadvány esetében pedig az Általános Célú Kérelem Űrlap, vagyis az e-Papír szolgáltatás igénybevételével valósulhat meg. Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózóktól csak az ezen az úton benyújtott bevallásokat, adatbejelentéseket, egyéb dokumentumokat fogadja el adóhatóságunk.

Az elektronikus önkormányzati ügyintézés helyszíne az Önkormányzati Hivatali Portál (OHP), mely innen is elérhető.

Magánszemélyek kommunális adója

• Az adó tárgya: Adóköteles Hunya község illetékességi területén lévő lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (együtt: építmény), valamint a telek.
• Az adó alanya: Az, aki a naptári év első napján az építmény, telek tulajdonosa, továbbá az a magánszemély, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt, a telket az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.
• Mentes a magánszemélyek kommunális adója alól:

a) a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész,

b) a külterületen lévő telek,

• Adókedvezmény illeti meg az adóalanyt adótárgyanként:

a) 6.500 Ft/év mértékben az építési tilalom alatt nem álló telek után,

b) 3.000 Ft/év mértékbe, aki a tárgyév január 1. napján a 65. életévét betöltötte, az adó tárgyát képező ingatlanban életvitelszerűen egyedül él és ezt írásbeli nyilatkozatával jelzi az adóhatóság felé a tárgyév január 15. napjáig,

c) 4.000 Ft/év mértékben, akinek az adó tárgyát képező ingatlana a település külterületén található.

• Az adó mértéke: adótárgyanként, illetve lakásbérleti jogonként 13.000 Ft/év.
• Bevallás határideje: az adókötelezettség keletkezését követő 15 nap.
• Befizetési határidők: Az adót évente két egyenlő részletben kell megfizetni, az első és második félévi befizetési határidő minden év március 15-e, illetve szeptember 15-e. Évközi megállapítás esetén a fizetési határidőket az adóhatóság határozata tartalmazza.
• A befizetés módja: átutalással az 53200022-11054137 számú magánszemélyek kommunális adója beszedési számlára, vagy csekken.

Hagyományos, papír alapú nyomtatványok:

- Magánszemélyek kommunális adója adatbejelentés (pdf)

- Megállapodás adófizetésről (több tulajdonos esetén) (pdf)

Iparűzési adó

• Az adó tárgya: Hunya község illetékességi területén végzett, nyereség-, jövedelemszerzésre irányuló, állandó vagy ideiglenes vállalkozási tevékenység.
• Az adó alanya: a vállalkozó. Vállalkozónak minősül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára, haszonszerzés céljából végző:

- egyéni vállalkozó,

- őstermelő, ha az éves bevétele a 600.000 Ft-ot meghaladja, (erről bővebben itt lehet olvasni)

- a jogi személy,

- egyéni cég, egyéb szervezet.

• Iparűzési adó típusai:

- állandó jellegű iparűzési adó,

- ideiglenes jellegű iparűzési adó.

Állandó jellegű iparűzési adó alanya: az a vállalkozó, akinek településünkön székhelye vagy telephelye van, függetlenül a tevékenység folytatásának helyétől.

• Az adó alapja: Alapesetben a nettó árbevétel csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Az adóalap egyes esetekben egyszerűsített módon is meghatározható, melynek részletes szabályait az 1990. évi C. törvény 39/A.-39/B. §-ai tartalmazzák.
• Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése: Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
• Az adó mértéke: az adóalap 1,2 %-a.
• Mentességek, kedvezmények: Mentes az adó megfizetése alól az a vállalkozó, akinek a Htv. 39. § (1) bekezdése, illetve a 39/A. § vagy 39/B. § alapján számított vállalkozási szintű adóalapja az 500 ezer forintot nem haladja meg.

Ideiglenes iparűzési adó alanya a vállalkozó, ha településünkön székhellyel, telephellyel nem rendelkezik, és:

- építőipari tevékenységet folytat, vagy természeti erőforrást tár fel, feltéve, hogy éven belül a tevékenység a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot,

- bármely egyéb bevételszerző tevékenységet folytat, feltéve, hogy egyetlen önkormányzatnál sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

• Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése: az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja.
• Az adó alapja: a tevékenység végzésének naptári napja.
• Az adó mértéke: 600,- Ft/nap.

Az iparűzési adóhoz a következő fontos határidők kapcsolódnak:

Adókötelezettséget érintő bejelentés:

• az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül kell bejelenteni,
• az ideiglenes jelleggel folytatott iparűzési tevékenységet, annak megkezdésekor kell bejelenteni.

Bevallás:

• Az adóról az adóévet követő év május 31-ig kell bevallást tenni,
• Az adóelőleg-kiegészítés összegéről tárgyév december 20. napjáig kell bevallást tenni. Ezt a társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak kell megtenni, akkor is, ha az iparűzési adóelőleg-kiegészítés összege nulla.
• Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő adóról a tevékenység befejezésének napját követő hónap 15. napjáig kell bevallást tenni.

Befizetés:

• számlaszám: 53200022-11054144
• a vállalkozónak az adóelőleget félévi részletekben az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig kell megfizetni,
• iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészíteni az arra kötelezetteknek,
• az ideiglenes jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napját követő hó 15. napjáig kell megfizetni,
• a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig kell megfizetni.

Hagyományos, papír alapú nyomtatványok

- Őstermelő nyilatkozata (pdf)

Termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója

• Az adó tárgya: Hunya község közigazgatási területén lévő termőföld bérbeadása.
• Az adó alanya: az a magánszemély, aki a bérbe adott termőföld tulajdonosa, vagyoni értékű jog jogosultja.
• Az adó alapja: a termőföld bérbeadásból származó bevétel egésze, ideértve a földjáradékot is.
• Az adó mértéke: az éves bevétel 15 %-a.
• Mentesség: mentes az adó alól a bevétel, ha a bérbeadásról szóló szerződés az 5 (öt) évet eléri. Ebben az esetben adót nem kell fizetni, és bevallást sem kell teljesíteni.
• Bevallás határideje:

- magánszemély esetében a jövedelem megszerzését követő év március 20,

- kifizető esetében az adólevonás évét követő év február 25.

• Befizetési határidők:

- magánszemély esetében a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hónap 12. napjáig,

- kifizető esetében a kifizetést követő hónap 12. napjáig.

• A befizetés módja: átutalással az 53200022-11054209 számú termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója beszedési számlára, vagy csekken.
• Az eljárás jogi alapjai:

- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,

- az adózás rendjéről szóló 2017. CL. törvény.

Letölthető nyomtatványok:

- Bevallás magánszemély részére (pdf)

- Bevallás kifizető részére (pdf)

- Adatlap a termőföld bérbeadásáról származó jövedelemről és a levont adóról (pdf)

Gépjárműadó

• Az adó tárgya: magyar hatósági rendszámtáblával (“E" és “P" rendszám is) ellátott gépjármű, pótkocsi, kivéve a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű és pótkocsija, a négykerekű segédmotoros kerékpár, a külön jogszabály szerinti méhesházas gépjármű, a munkagép, a “CD", a “CK", a “DT", a “OT" és a “Z" betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjármű, és a külföldön nyilvántartott tehergépjármű, ha az Európai Unió valamely tagállamában van nyilvántartva.
• Az adó alanya: aki a naptári év első napján a hatósági nyilvántartás szerint a gépjárműnek üzembentartója, ennek hiányában tulajdonosa. Évközben vásárolt új gépjármű esetén, vagy újra forgalomba helyezett gépjármű esetén az adó alanya az a személy, akit a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként feltüntettek. Az “E" és “P" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az adó alanya az, akinek a nevére a rendszámtáblát kiadták.
• Az adóalanyiság kérdése átírást elmulasztó vevő esetén: ha a korábbi tulajdonos és/vagy vevő az eladás, illetve vétel tényét a jogszabályban előírt határidőn belül az okmányirodánál bejelentette, akkor az adó alanya az eladást követő év első napjától az adásvételi szerződésben feltüntetett szerző fél. Ha az adás-vételt sem az eladó, sem a vevő nem jelenti be, akkor a bejelentés évének utolsó napjáig az adó alanya az, aki az adásvételi szerződésben eladóként szerepelt.
• Adókötelezettség kezdetének időpontja:

- használt gépjármű vásárlása esetén a vásárlást követő év január 1. napja,

- új gépjármű vásárlása esetén a vásárlás napját követő hónap 1. napja,

- gépjármű forgalomba helyezése esetén a forgalomba helyezést követő hónap 1. napja,

- külföldről behozott jármű esetén a forgalomba helyezés napját követő hónap 1. napja,

- "E" és "P" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén a rendszámtábla kiadása.

• Az adó alapja:

- személyszállító gépjármű (kivéve autóbusz) esetén a gépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve,

- autóbusz, lakókocsi, lakópótkocsi esetében a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege,

- tehergépjármű esetén az önsúly növelve a raksúly felével,

- nyergesvontató esetében a nyergesvontató saját tömegének kétszerese, növelve a nyergesvontatóval vontatható, átmenőfékes vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyergesvontató saját tömege pozitív különbözetének felével.

• Az adó mértéke:

Személyszállító gépjármű esetén:

- a gyártási évben és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,

- a gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,

- a gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,

- a gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt,

- a gyártási évet követő 16. naptári évben és azt követő években 140 Ft/kilowatt.

Tehergépjármű, autóbusz, nyergesvontató, lakókocsi esetén az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után:

- a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetén: 850 Ft,

- egyéb esetben: 1.380 Ft.

Az "E" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után az adó összege 10.000 Ft, tehergépjármű után 46.000 Ft.

A "P" betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén az adó összege 23.000 Ft.

• Mentesség, kedvezmény:

Mentes a gépjárműadó alól:

a) a költségvetési szerv,

b) az egyesület, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,

c) az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell,

d) az egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjármű,

e) a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben,

f) a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab, 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem személytaxiként üzemelő személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fennáll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár,

g) a környezetkímélő gépkocsi,

j) az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó,

k) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek tulajdonában lévő gépjármű.

Kedvezmény:

a) 20%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezmény jár -, amely a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: KöHÉM rendelet) 5. számú melléklete II. alpontja szerinti „5”, „6”, „7” vagy „8” környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott.

b) 30%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár -, amely a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerint legalább „9”, „10”, „11”, „12” környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott.

c) Ha az adóalany az adóévben tehergépjárművével - fuvarokmánnyal igazoltan - olyan kombinált áruszállítást alkalmazott, amelynél Magyarország területén vasúton vagy belvízen megtett út járatonként 100 km-nél hosszabb volt, a következő adókedvezményre jogosult:

Az adókedvezmény mértéke 30-60 járat teljesítése esetén a tehergépjármű után adóévre fizetendő adó 10%-a, 60 járat felett 20%-a. 2004. január 1-jétől az adókedvezmény mértéke 40 járat feletti teljesítés esetén a tehergépjármű után adóévre fizetendő adó 10%-a.

Az adóalany a kombinált áruszállítás után járó adókedvezmény iránti - fuvarokmánnyal igazolt - kérelmét az adóév július 1. napjától nyújthatja be a gépjármű adóztatására illetékes adóhatósághoz.

Az adókedvezmény csak azon tehergépjármű után jár, amely a kombinált szállítási útvonal vasúti vagy/és vízi szakaszát is igénybe vette.

• Bevallás határideje: a bevallási kötelezettség 2004. január 1-től megszűnt. Az adó kivetése hatósági adatszolgáltatás alapján történik. A tulajdonos/üzembentartó, ha az okmányirodai bejelentési kötelezettségének eleget tett, akkor a “bevallását" is teljesítette.
• Befizetési határidők: az adót évente két egyenlő részletben kell megfizetni, az első és második félévi befizetési határidő minden év március 15-e, illetve szeptember 15-e. Évközi megállapítás esetén a fizetési határidőket az adóhatóság által kibocsátott határozat tartalmazza.
• A befizetés módja: az adót annál az önkormányzatnál kell megfizetni, ahol a magánszemély adóalany állandó bejelentett lakóhelye van, nem magánszemély adóalanynál, ahol a székhelye, vagy telephelye van. Teljesíthető átutalással az 53200022-11054223 számú gépjárműadó beszedési számlára, vagy csekken.
• Az eljárás jogi alapjai:

- a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény,

-az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény.

Hagyományos, papír alapú nyomtatványok

- Gépjárműadó alóli mentesség kérelem (pdf)

- Bejelentés kombinált áruszállításról (pdf)

Magánfőzött párlat előállításával kapcsolatos szabályok

Jogi szabályozás: a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény

Magánfőzés: a párlatnak a magánfőző, több tulajdonostárs magánfőző esetén valamely tulajdonostárs lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása.

Magánfőző: az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki tulajdonában álló gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, tulajdonában álló desztillálóberendezéssel rendelkezik.

A magánfőzésre vonatkozó speciális szabályok:

(1) A magánfőző a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza a magánfőző nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, ha az eltér a magánfőző lakcímétől.

(3) A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot.

(4) Az önkormányzati adóhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentésről értesíti az állami adó- és vámhatóságot és a bejelentéssel érintett másik önkormányzati adóhatóságot. Az önkormányzati adóhatóság az értesítést a teljesítést követő hónap 15. napjáig küldi meg az állami adó- és vámhatóság részére.

(5) Az önkormányzati adóhatóságnál regisztrált magánfőző jogosult párlat adójegy-beszerzésére. A magánfőző a párlat adójegy igénylésekor az állami adó- és vámhatóságnak megadja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, az előállítani kívánt párlat mennyiségét, valamint nyilatkozik arról, hogy a magánfőzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel.

(6) Az állami adó- és vámhatóság a párlat adójegyet a párlat adójegy értékének megfizetését követően bocsátja az igénylő rendelkezésére.

(7) Az állami adó- és vámhatóság a párlat adójegyek magánfőzőnek történő átadásáról a kedvezményes adózási szabályok betartásának ellenőrizhetősége érdekében nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a magánfőző nevét, adóazonosító jelét, lakóhelyét, a desztillálóberendezés tárolási, használati helyét, regisztrációs számát, valamint az átvett párlat adójegy mennyiségét és átvételi idejét. Az állami adó- és vámhatóság az átadott párlat adójegymennyiség megadásával haladéktalanul értesíti a desztillálóberendezés tárolási, használati helye szerinti önkormányzatot. Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartásba kerüléstől számított 5 évig kezeli.

(8) Az évente magánfőzés keretében előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak és az állami adó- és vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről.
(9) A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat kizárólag adóraktár részére értékesíthető.
(10) A magánfőzött párlat eredetét a párlat adójegy igazolja.

(11) Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog a termék előállításától számított 1 év elteltével évül el.

A 2016. január 1. napja előtti szabályokat itt olvashatja.

Hagyományos, papír alapú nyomtatványok

- Bejelentés desztillálóberendezés tulajdonjogáról és a bejelentett adatok változásáról (pdf)

- Bevallás előállított magánfőzött párlat után (2015. évre kell csak) (pdf)

- Bejelentés 50 litert meghaladóan előállított párlat esetén (pdf)

Egyéb adózással kapcsolatos nyomtatványok:

Hagyományos, papír alapú nyomtatványok

- Méltányossági kérelem nyomtatvány (pdf)

- Méltányossági kérelem adatlap - magánszemély (pdf)

- Kérelem adóigazoláshoz (pdf)

- Kérelem adó- és értékbizonyítvány kiadása tárgyában (pdf)

- Rendelkezés túlfizetésről (pdf)

- Meghatalmazás (pdf)

Meghatalmazással kapcsolatos tudnivalók:

Ha törvény nem írja elő az adózó személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy is eljárhat.

A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát – ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza – köteles igazolni. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki, az kiterjed az eljárással kapcsolatos valamennyi nyilatkozatra és cselekményre. A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentés beérkezésétől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az adóhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni.

Jogi személyt és egyéb szervezetet az adóhatóság előtt állandó meghatalmazás alapján

- a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, foglalkoztatott – fióktelep esetében ideértve az anyavállalat foglalkoztatottját is,

- kamarai jogtanácsos,

- ügyvéd,

- ügyvédi iroda,

- nyilvántartásba vett adószakértő, nyilvántartásba vett okleveles adószakértő, nyilvántartásba vett adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő,

- számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselője, foglalkoztatottja, tagja képviselheti.

Természetes személyt az adóhatóság előtt állandó meghatalmazás alapján bármely – képviseletre alkalmas – nagykorú személy is képviselheti.

Felhívjuk a képviselők – meghatalmazottak (könyvelői-, ügyvédi irodák stb.) – figyelmét képviseleti joguk bejelentésére, mivel az adóbevallások, adatbejelentések elektronikus úton történő benyújtásához is szükséges a képviseleti joguk igazolása, ellenkező esetben a beküldött bevallások, adatbejelentések nem elfogadhatók, nem dolgozhatók fel.

Helyi adó és gépjárműadó alóli mentességi nyilatkozatok:

A helyi adókról szóló törvény értelmében adómentes valamennyi helyi adó alól többek közt az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet és kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. A mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme után sem bel- sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.

Az építmények után megállapított építményadóban a mentesség azon épület, épületrész után jár, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként bejegyzett adóalany kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használ.

Gépjárműadó esetében, a gépjárműadóról szóló törvény alapján mentes az adó alól az egyesület, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Továbbá adómentes az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott.

A fenti feltételek meglétéről az adóalany - az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig - írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. A nyilatkozatok adóbevallásnak, adatbejelentésnek minősülnek. Nyilatkozat hiányában az adóelőírások az általános szabályok alapján esedékesek és végrehajthatók.