2015. március 05-án hatályba lép az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ), amelyben több olyan használati előírás szerepel, mely a korábbi rendeletben nem volt kellően szabályozva. Ilyen például a rendelet szabadtéri tűzgyújtásra vonatkozó része. Ezen előírások pontos ismerete szükséges a gazdálkodó tevékenységet végzőkön kívül a lakosság körében is, mivel az előírások megsértése esetén a hatóságnak tűzvédelmi bírság kiszabását kell kezdeményeznie az elkövetők ellen.

A BM rendelet szerint a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.

Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb tíz hektár egybefüggő területen irányított égetést végezhet. A katasztrófavédelmi hatósági engedély nem mentesíti az érintettet az egyéb engedélyek beszerzése alól. Mentesül az égetési, tűzgyújtási tilalom alól a katasztrófavédelmi szerv állománya, ha tevékenysége a károk csökkentésére, a tűz terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.

A jelenleg hatályos szabályozás szerint, a tervezett tarló-, nád-, gyep- égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak írásban be kellett jelenteni. Az új OTSZ hatályba lépését követően a kérelmet a tevékenység megkezdése előtt legalább 10 nappal kell majd benyújtani az engedélyező hatóságnak, melyet követően a hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el.

Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét és címét,
b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,
c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),
d) az irányított égetés indokát,
e) az égetéssel érintett terület nagyságát,
f) az égetés folyamatának pontos leírását,
g) az égetést végző személyek nevét, címét,
h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,
i) a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és
j) a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.

Az irányított égetés során betartandó tűzmegelőzési szabályok:

A tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani. Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:

A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos, az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel, a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos. A tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani. Tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni. A tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.

Új előírás, hogy a szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani. A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani. A folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet értelmében általános jelleggel TILOS a hulladék nyílt téri égetése. A tilalom kiterjed a lábon álló növényzet, tarló illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék (növényi hulladék) égetésére is.


Az észlelt tűzet késedelem nélkül a 105-ös vagy a 112-es (ingyenes) segélyhívó számon jelezni kell a tűzoltóságnak!