A mezőgazdasági őstermelő helyi adókról szóló törvény szerinti iparűzési adóalanyi státuszának létéhez hármas feltétel együttes teljesülése szükséges:

♦ egyrészt a jogalany az szja-törvényben (a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény) meghatározott őstermelőnek minősüljön;

♦ másrészt éves összbevételének legalább 75 százaléka őstermelői tevékenységéből (míg kiegészítő tevékenységből legfeljebb 25 százaléka) származzon;

♦ harmadrészt az összbevétele az adóévben az éves minimálbér 50 százalékát (ez 2021-ben 966.000 Ft, 2022-ben 1.200.000 Ft) meghaladja (azaz az éves minimálbér 50 százalékánál legalább egy forinttal több legyen). Nem kell bevételként figyelembe venni a mezőgazdasági őstermelő által e tevékenységével összefüggésben kapott támogatások (pl. területalapú támogatás)összegét. Az őstermelők ezen támogatásait tehát a bevételi értékhatár számításakor és az adóalap számításakor sem kell figyelembe venni.

Bármely feltétel hiányában az őstermelő nem alanya az adóévi helyi iparűzési adónak.

Amennyiben azonban mindhárom feltétel teljesül, az őstermelő az iparűzési adó alanyává válik, és bejelentkezési, valamint bevallási kötelezettség terheli.

- A bejelentkezési kötelezettségének a „Bejelentkezés, változás-bejelentés” nyomtatványon, tehet eleget.

- A bevallási kötelezettséget a „Helyi iparűzési adóbevallás” elnevezésű nyomtatványon, vagy a NAV-on keresztüli elektronikusan benyújtandó ANYK-s nyomtatványon, vagy az önkormányzati adóhatósághoz közvetlenül, papír alapon lehet teljesíteni. A bevallás benyújtásának határideje az adóévet követő és május 31-e.

- Az önkormányzati adóhatósághoz már korábban bejelentkezett őstermelőnek, ha az adóévben az éves bevétele a jogszabályban előírt bevételt nem haladja meg, elég a „Helyi iparűzési adóbevallást helyettesítő nyilatkozatot” benyújtania, szintén az adóévet követő év május 31-éig.

Az őstermelő a helyi iparűzési adójának alapját a helyi adókról szóló törvény szerint többféle módszerrel állapíthatja meg.

Ha a mezőgazdasági őstermelő több önkormányzat illetékességi területén végez iparűzési tevékenységet, azaz több településen van művelés alatt álló (saját tulajdonú vagy bérelt) termőföldje, akkor az iparűzési adó alapját meg kell osztania a székhelye, illetve a telephelye(i) szerinti települési önkormányzatok között. Amennyiben a magánszemélynek a föld fekvése szerinti adóhatóságnál (önkormányzatnál) több földje is van, akkor legalább egyet be kell jelenteni. Ilyen esetben a földterület helyrajzi számát kell megadni telephelyként.
A vállalkozót az adóalap megosztásának kötelezettsége azon település vonatkozásában is terheli, ahol nincs bevezetve az iparűzési adó. 

Az adóalany az iparűzési adó alapjának megosztását a helyi adókról szóló törvény melléklete szerint köteles teljesíteni. Ez őstermelők esetében általában az eszközérték-arányos módszer szerint történhet, ahol termőföld esetében aranykoronánként 500 Ft-ot kell figyelembe venni.Azőstermelő összes eszközértékének (földterületének) összegét 100 százaléknak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső eszközértékek százalékos arányát, és az adó alapját ezen százalékok alapján kell megosztani a települések között.

A közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező adóalanyok az adóévi iparűzési adókötelezettségüket úgy is teljesíthetik, hogy az adószámmal rendelkező adóalany a közös őstermelői tevékenységvégzésből származó teljes iparűzési adóalap alapulvételével állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót. Az adómegállapítás ezen módjának választásáról a közös őstermelői igazolványban feltüntetett valamennyi adóalany az adószámmal rendelkező adóalany adóévi adóbevallásában nyilatkozik. A családi gazdálkodó a családi gazdaság tekintetében az adóévi iparűzési adókötelezettséget a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező adóalanyokra irányadó szabályozás szerint is teljesítheti.

Kérjük, hogy a fenti szabályokat már a 2021-es adóévről benyújtandó iparűzési adóbevallásoknál is alkalmazzák.

Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal

Adó Osztály