A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. § f) pontja az alábbiak szerint módosult:

„Mentes az adó alól a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany egy darab - 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használt - személygépkocsija után legfeljebb 13.000 forint/adóév erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár.”

Fentieknek megfelelően, a törvény három irányba is kibővíti az eddigi adómentesség hatókörét:
a) egyrészt adómentesség jár az egyéb fogyatékossággal élő (pl: autista, látássérült), továbbá az egyéb fogyatékossággal élőt szállító személygépkocsi után is,
b) másrészt azon személygépkocsik után is igénybe lehet venni az adómentességet, amelyek a nagykorú, gondnokság alatt nem álló súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő szállítására szolgálnak,
c) harmadrészt azon személygépkocsi után is jár az adómentesség, amely a súlyos mozgáskorlátozott, egyéb fogyatékossággal élő szállítására szolgál és a vele közös háztartásban élő (nem szülő) közeli hozzátartozó tulajdonában, üzemeltetésében áll.

Ki számít súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személynek?
Az, aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2016. április 1-jén hatályos 2. § a) pontja szerint súlyos mozgáskorlátozottnak vagy 2. § h) pontja szerint egyéb fogyatékossággal élőnek minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat másolatával igazolja.

Milyen dokumentumokkal igazolható a súlyos mozgáskorlátozottság, illetve egyéb fogyatékosság ténye?
a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) szerinti fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat, vagy a megállapítás alapjául szolgáló hatályos szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény másolatával, vagy
b) a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet (Mr.) 3. számú mellékletében meghatározott, hatályos igazolás másolatával (Igazolás tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermekről), vagy
c) a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődje által a közlekedőképesség minősítéséről kiadott, a közlekedőképességben súlyosan akadályozottságot igazoló hatályos szakvélemény másolatával, vagy
d) a vakok személyi járadékának megállapításáról szóló hatósági határozat, vagy a vakok személyi járadékát kérelmező csökkentlátó nyilvántartó lap másolatával.

Annak, akinek az a) - c) pont szerinti iratok egyike sem áll rendelkezésre, kezdeményeznie kell a közlekedőképességének a minősítését, az alábbi iratok benyújtásával:
1. A beteg egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, a munkaképesség-változás vagy a súlyos fogyatékosság véleményezése céljából kiállított háziorvosi beutaló.
2. A beteg egészségi állapotával, gyógykezelésével kapcsolatos kezelőorvosi vélemény.
3. A beteg egészségi állapotával, gyógykezelésével kapcsolatos egészségügyi dokumentáció (leletek, zárójelentések stb.).

A gépjárműadó mentességet az erre szolgáló bevallás és a megfelelő dokumentumok benyújtásával lehet adóhatóságunknál kezdeményezni.

Jogszabályi meghatározása a súlyos mozgáskorlátozottságnak (a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2016. április 1-jén hatályos 2. § a) pontja szerint):

2. § a) Súlyos mozgáskorlátozott személy:
aa) az a személy, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (továbbiakban: Fot.) 23. § (1) bekezdés e) pontja alapján mozgásszervi fogyatékosnak minősül, vagy f) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül és halmozott fogyatékosságai közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosság,
ab) az a személy, aki a 18. életévét nem töltötte be és a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet (továbbiakban: Mr.) 1. mellékletében meghatározott, az „L” betűjel szerinti mozgásszervi fogyatékosságban szenved, vagy a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosságot okoz,
ac) a 4/A. alcím szerinti minősítési rendszer szerint a közlekedőképességében súlyosan akadályozott személy.

Jogszabályi meghatározása az egyéb fogyatékossággal élő személynek (a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2016. április 1-jén hatályos 2. § h) pontja szerint):

2. § h) Egyéb fogyatékossággal élő személy: az a személy, aki
ha) fogyatékossági támogatásra a Fot. 23. § (1) bekezdés a)-d) vagy h) pontja alapján jogosult, vagy vakok személyi járadékában részesül, vagy a Fot. 23. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül, kivéve, ha egyik fogyatékossága mozgásszervi fogyatékosság,
hb) a 18. életévét nem töltötte be, és magasabb összegű családi pótlékra az Mr. 1. mellékletében meghatározottak szerint a „K” vagy az „M” betűjel alapján, vagy az „N” betűjel „1” számjel alapján jogosult, továbbá, aki az Mr. 1. mellékletében meghatározott, a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved, és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik az Mr. 1. mellékletében meghatározottak szerint a „K” vagy az „M” betűjel szerinti, vagy az „N” betűjel „1” számjel szerinti betegség, illetve fogyatékosság.
 

Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal
Adó Osztály