A szöveg időállapota: | 2013.VI.1. - 2014.VIII.31. |
Időállapot váltás: |
2008.VII.1. - 2010.XII.31. 2011.I.1. - 2012.II.29. 2012.III.1. - 2013.V.31. 2013.VI.1. - 2014.VIII.31. 2014.IX.1. - 2018.VIII.31. 2018.IX.1. - |
5/2008. (V. 23.) önkormányzati rendelet
az önkormányzat vagyonáról
Hunya Község Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 79. §-ának b) pontja, valamint a 80. § (1) bekezdése alapján, az ott biztosított felhatalmazás szerint - figyelembe véve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § (1) és (2) bekezdésében, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit - az alábbi rendeletet alkotja meg az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről:
I. fejezet
Az önkormányzat vagyona, a vagyon csoportosítása
Az önkormányzat vagyona, a rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati vagyonra, beleértve:
- az önkormányzat által alapított és fenntartott saját költségvetési szervek, intézmények vagyonát,
- az önkormányzat társulásba vitt vagyonát, valamint
- a vállalkozásba vitt vagyont.
(2) E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon:
a) az önkormányzat ingatlan és ingó tulajdona,
b) az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok, valamint
c) az önkormányzat követelései.
Az a-c) pontokban meghatározott önkormányzati vagyon szempontjából azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni az önkormányzat kötelezettségeit, mint az önkormányzati vagyont csökkentő tételt.
2. § A rendelet hatálya - jogszabály alapján - nem terjed ki a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.
Az önkormányzati vagyon csoportosítása
3. § Az önkormányzati vagyon a következőkből áll:
a) a törzsvagyonból, valamint
b) az egyéb vagyonból.
4. § (1) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján lehet:
a) forgalomképtelen,
b) korlátozottan forgalomképes,
c) forgalomképes.
(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihető, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete, és végrehajtás sem vezethető rá.
A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szerződés semmis.
(3) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítés, megterhelés, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitel, egyéb hasznosítás (bérbe adás) feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg.
(4) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet.
5. § Az önkormányzat egyéb vagyona körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak.
Az önkormányzat törzsvagyona
6. § Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen, illetve korlátozottan fogalomképes lehet.
7. § Az önkormányzat törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálják.
8. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát a következő vagyonelemek jelentik:
- helyi közutak és műtárgyaik (gyalogos alul- és felüljárók, hidak, járdák, buszvárók),
- közterek, (köz)parkok,
- vizek és közcélú vízilétesítmények,
- levéltári anyag.
(2) Az önkormányzat a jogszabály által kötelezően forgalomképtelen törzsvagyonba sorolt vagyonelemeken túl, saját döntése alapján további forgalomképtelen törzsvagyonba sorolandó vagyonelemeket nem határoz meg.
9. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát - más jogszabályok szerint - a következő vagyonelemek jelentik:
- közművek - kiemelt jelentőséggel a víziközművek,
- intézmények (épületei), középületek,
- műemlékek,
- védett természeti területek,
- muzeális emlékek, kulturális javak.
(2) Az önkormányzat a jogszabály által kötelezően korlátozottan forgalomképtelen törzsvagyonba sorolt - az (1) bekezdésben felsorolt - vagyonelemeken túl, saját döntése alapján a temetőket sorolja még a forgalomképtelen törzsvagyonba.
(3) A korlátozottan forgalomképesség tartalma az egyes vagyonelemek vonatkozásában az alábbiakat jelöli:
a) Közművek:
Viziközművek nem elidegeníthetőek, nem megterhelhetőek.
A viziközműveket az önkormányzat többségi részesedéssel az e célra létrehozott gazdálkodó szervezet útján működtetheti (apportálhatja olyan gazdasági társaságba, amelyekben többségi tulajdonnal rendelkezik).
Egyéb közművek működtetési jogát koncessziós szerződés keretében lehet átengedni.
Az önkormányzat a közüzeme működéséhez szükséges - a vagyonátadási törvények alapján az önkormányzat tulajdonába került - vagyont a közüzemre bízza. E vagyonnal a közüzem - ha jogszabály másként nem rendelkezik - önállóan gazdálkodik.
A közüzemre bízott vagyont, a közműveket az önkormányzat csak a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén - az átszervezéssel arányosan - vonhatja el a közüzemtől.
b) Intézmények, középületek:
Az intézmények és középületek az adott intézményi feladat, illetve középület esetén a közfeladat ellátásáig nem idegeníthetőek el és nem terhelhetőek meg. Nem idegeníthető el adott intézmény és középület akkor sem, ha az intézményi, illetve a közfeladat ellátása csak ideiglenesen szünetel. A használat és a hasznosítási jog is csak 1 évnél rövidebb időszakra ruházható át. Ez alól kivételt képez, ha az önkormányzat ellátási szerződés keretén belül adja át a használatot.
c) Műemlékek:
Az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épületek elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása is szükséges.
d) Védett természeti területek:
Az önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti területek elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához az illetékes miniszter engedélye is szükséges.
e) Muzeális emlékek, kulturális javak:
A muzeális emlékek és kulturális javak elidegenítéséhez a művelődési és közoktatási miniszter hozzájárulása szükséges.
f) Temetők:
A temető céljára használt földterületeket a temetkezési cél fennállásáig, továbbá a temető jogszabály szerinti megszüntetéséig nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, társulásba nem vihető.
(4) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat forgalomképes egyéb vagyonná a Képviselő-testület döntésének megfelelően, rendelet módosítással, illetve helyi népszavazás után lehet átminősíteni.
Az önkormányzat egyéb vagyona
10. § Az önkormányzat egyéb vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.
11. § Az önkormányzat egyéb vagyona forgalomképes.
II. fejezet
A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
A tulajdonosi jogok gyakorlója, hatáskörök
12. § (1) A helyi önkormányzatot - a jogszabályban meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2) A helyi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(4) A képviselő-testület a (2) bekezdésben megjelölt hatásköreit az e rendeletben meghatározottak szerint a polgármesterre ruházza.
(5) A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök pontos meghatározását e rendelet tartalmazza.
(6) A képviselő-testület - a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon esetén csak e rendeletben, az egyéb vagyon esetében pedig határozatban is - felhatalmazást adhat a polgármesternek, önkormányzati bizottságnak, önkormányzati hivatalnak, önkormányzat költségvetési szervének vagy az önkormányzat gazdasági társaságának a tulajdonnal való rendelkezés módjára és feltételeire.
Az egyes tulajdonosi jogok
Vagyon értékesítés
13. § (1) Vagyont értékesíteni 250 000 Ft értékhatár felett csak pályázat útján lehet. A versenytárgyalásnak nyilvánosnak - indokolt esetben zártkörűnek - kell lennie. Vagyont értékesíteni a pályázaton a legjobb ajánlatot tévő részére lehet.
(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik az értékesítési célt szolgáló dolgokra, valamint a szokásos kereskedelemi kapcsolatokra.
(3) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont.
(4) Feltételekkel lehet értékesíteni - a 9. § (3) bekezdésben meghatározottak szerint - az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont.
(5) Az egyéb vagyon az alábbiak szerint értékesíthető:
a) A képviselő-testület az 1 000 000 Ft feletti vagyon értékesítéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, 250 000 Ft - 1 000 000 Ft értékhatárok között a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát, s a képviselő-testület ez esetben is legjobb ajánlattevő javára dönt.
b) A polgármester - a képviselő-testület által átruházott hatáskörében - dönt 50 000 Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről. A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
Ingyenes vagyonátruházás
14. § (1) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az e rendeletben meghatározottak szerint lehet.
(2) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni nem lehet.
(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni - a 9. § (3) bekezdésben meghatározottak szerint - lehet.
(4) Az önkormányzat egyéb vagyonába tartozó vagyon az alábbi feltételekkel ruházható át ingyenesen:
Minden ingó és ingatlan, illetve vagyoni értékű jogok fogalomkörébe tartozó - vagyon, valamint a b/ pontban nem meghatározott esetekben az ingyenes átruházásáról a képviselő-testület dönt az alábbiak figyelembevételével:
- ingó vagyon, azon belül is gép, berendezés, felszerelés ingyenesen átadható:
- a környező települések önkormányzatainak, ha olyan közszolgáltatást nyújtanak, amelyet igénybe vesznek, illetve vehetnek az önkormányzat lakosai is;
- a településen működő társadalmi szervezeteknek;
- ingó vagyon, azon belül is pénz ingyenes átruházása bármilyen alapítványnak történhet.
A vagyon megterhelése
15. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem terhelhető meg.
16. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona a 9. § (3) bekezdésében rögzítettek alapján, valamint az önkormányzat képviselő-testülete döntése alapján nem terhelhető meg.
17. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése - értékhatár nélkül - a képviselő-testület joga.
A vagyon vállalkozásba vitele, vagyon a vállalkozásban
18. § (1) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozás folytatására az önkormányzat vonatkozásában kizárólag a költségvetési alapokmány szerint kerülhet sor.
(2) Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
(3) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
19. § Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona vállalkozásba nem vihető be.
20. § Az önkormányzat korlátozottan fogalomképes vagyona a 9. § (3) bekezdésében, valamint az alábbiakban meghatározott feltételek betartása mellett vihető be vállalkozásba:
a) A közművek által megtestesített önkormányzati vagyon a vagyonátadási törvényből kifolyólag vesz részt vállalkozásban, a különböző gazdasági társaságban megjelenő részesedés formájában. A vagyonnal kapcsolatos tulajdonjog gyakorlására a jogszabályok, illetve a 23-25. §-ok alapján kerülhet sor.
b) Az intézmények és középületek, a műemlék épületek, a védett természeti értékek, a muzeális emlékek, kulturális javak, mint vagyontárgyak nem szolgálhatnak közvetlen vállalkozási célt.
21. § Az önkormányzat egyéb vagyona vállalkozásba vihető.
22. § Az önkormányzat vagyonának vállalkozásba viteléről értékhatártól függetlenül az önkormányzat képviselő-testülete dönt.
23. § (1) Az önkormányzat a vagyonátadási törvények alapján vagyonával a közműveket - beleértve a gyógyszertári központokat is - működtető gazdasági társaságok tagjává vált.
(2) Az önkormányzat vagyona megjelenik részvény, üzletrész, esetleg vagyoni betét formájában.
24. § Az önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására gazdasági társaságban részt vehet. Betéti társaságnak csak kültagja lehet.
25. § A vállalkozással kapcsolatos minden jogosítványt, beleértve a részesedésekkel (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) kapcsolatos döntéseket a képviselő-testület hozza meg.
Vagyonkezelési jog átengedése
26. § (1) Vagyon vagyonkezelési jogát átengedni 250 000 Ft értékhatár felett csak pályázat útján lehet. A pályázatnak nyilvánosnak - indokolt esetben zártkörűnek - kell lennie.
Vagyonkezelési jogot átengedni a versenytárgyaláson a legjobb ajánlatot tévő részére lehet.
(2) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont.
(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát átengedni - a 9. § (3) bekezdésben meghatározottak szerinti - feltételekkel lehet.
(4) Az egyéb vagyon vagyonkezelési jogának átengedése az alábbiak szerint történhet:
a) A képviselő-testület a 1 000 000 Ft feletti vagyon vagyonkezelési jogának átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, 250 000 Ft - 1 000 000 Ft értékhatárok között a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát, s a képviselő-testület ez esetben is legjobb ajánlattevő javára dönt.
b) A polgármester - a képviselő-testület által átruházott hatáskörében - dönt 50 000 Ft értékhatárt el nem érő vagyon vagyonkezelési jogának átengedéséről. A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
A vagyonkezelési jog ingyenes átruházása
27. § A vagyonkezelési jog ingyenes átruházására a 14. §-ban meghatározottakat kell értelemszerűen alkalmazni. A vagyon egyéb - más célú - hasznosítása (használat, hasznosítási jog, társulás, értékpapír vásárlás)
28. § Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítás jogát átengedni 250 000 Ft érték felett pályázat útján lehet. A pályázatnak nyilvánosnak kell lennie, de a képviselő-testület döntése alapján, az általa indokoltnak tartott esetekben lehetőség van a zártkörű versenytárgyalás megtartására is. A pályázat alá eső vagyon használati, illetve hasznosítási jogát átengedni a pályázaton résztvevő legjobb ajánlattevő részére szabad.
29. § A használat és a hasznosítási jog átadása történhet ingyenesen, illetve visszteher mellett.
30. § A használat és a hasznosítási jog átadása történhet az adott vagyon koncessziós szerződéssel való üzemeltetésével, illetve más egyéb bérleti jogviszonnyal. Koncessziós szerződés kötésére a képviselő-testület jogosult.
31. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát átengedni csak az alábbi módon és esetekben lehet:
a) koncessziós szerződéssel, jogszabály, illetve e rendelet szerint;
b) az önkormányzat külön rendeletében meghatározottak szerint (pl.: közterület-foglalás, parkolási rendelet alapján).
32. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát - a 9. § (3) bekezdésben meghatározott feltételek megtartása mellett - át lehet engedni:
a) koncessziós szerződéssel,
b) bérleti szerződéssel jogszabályban rögzítetett feltételek mellett a 35-36. § betartásával, illetve önkormányzati rendelet alapján.
33. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyonának használati, illetve hasznosítási jogát - ideiglenesen - át lehet engedni:
a) koncessziós szerződéssel,
b) bérleti szerződéssel,
használati díj ellenében.
34. § (1) A képviselő-testület az 1 000 000 Ft feletti vagyon használati, illetve hasznosítási jogának átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.
(2) 250 000 Ft - 1 000 000 Ft értékhatárok között a képviselő-testület a helyben szokásos módon hirdeti ki a használat, illetve hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát. A képviselő-testület a legjobb ajánlattevő javára dönt.
(3) A képviselő-testület dönt értékhatár nélkül az 1 évet meghaladó használat, illetve hasznosítási jog átengedéséről.
(4) A képviselő-testület egyes - a mellékletben meghatározott - ingatlanok hasznosítására vonatkozóan a 2. számú mellékletben rögzített bérleti, illetve használati díjakat állapítja meg.
35. § (1) A polgármester dönt 50 000 Ft értékhatárt el nem érő használat és hasznosítási jog átengedéséről, ha a használat az l évet nem haladja meg.
(2) A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
36. § Az önkormányzati vagyon használati, illetve hasznosítási jogának ingyenes átengedése - az átengedés időtartamától függetlenül - értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.
37. § (1) Az önkormányzat vagyona társulásba vihető.
(2) Az önkormányzat társulásba vitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona és arra - az önkormányzatok eltérő szabályozása hiányában - a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(3) A társulás ingatlanvagyonának felújítása és fejlesztése a társuló önkormányzatok képviselő-testületének döntése alapján történik.
38. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető be.
39. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek közül az alábbiak vihetőek társulásba:
- intézmények épületei, középületek.
40. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona társulásba vihető.
41. § (1) Az önkormányzat az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat.
(2) A 250 000 Ft feletti értékpapír vásárláskor a képviselő-testület dönt arról, hogy milyen megnevezésű, címletezésű és lejáratú értékpapír kerüljön megvásárlásra.
(3) A 250 000 Ft feletti, meglévő értékpapírok értékesítéséről, az értékesítés módjáról, feltételeiről a képviselő-testület dönt.
(4) Felhatalmazást kap a polgármester 250 000 Ft-ot meg nem haladó értékpapír-forgalom (eladás és vétel) lebonyolítására, azzal a megkötéssel, hogy arról a képviselő-testületet a soron következő képviselő-testületen tájékoztatja.
Az önkormányzat követeléseiről való lemondás
42. § (1) Az önkormányzat követeléseiről - mint az önkormányzati vagyon részéről - való lemondás joga:
a) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 50 000 Ft-tól a képviselő-testület joga,
b) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 50 000 Ft alatt a képviselő-testület által átruházott hatáskörben polgármester joga, valamint
c) a polgármester joga - szintén a képviselő-testület által átruházott hatáskörben -, értékhatár nélkül, a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás joga.
(2) A polgármester az (1) bekezdés b/ és c/ pontja szerint hozott döntéseiről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
43. § (1) A 42. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha:
a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását;
b) a követelés érvényesítésére érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajthatóságára;
c) ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna;
d) ha bíróság bevonásával történő behajtás során - figyelembe véve az a/ és b/ pontokban foglaltakat - a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt;
e) ha a felszámolási eljárás, illetve a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem realizálható, illetve ha a csődeljárás során - figyelembe véve az a/ és b/ pontokban foglaltakat - csődegyezségi megállapodást kötöttek;
f) ha a követeléssel érintett szerv, vagy személy nem elérhető, nem lelhető fel - és ez bizonyított.
(2) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.
(3) A követelésről való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére vonatkozóan.
(4) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az Áht. 108. § (4) bekezdésében meghatározott kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.
Hitelfelvétel és törlesztés, kötvény kibocsátás, beruházás és felújítás, lízing
44. § (1) Az önkormányzat hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvény kibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.
(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, s rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről és szükség esetén a beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos rendről is.
(3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.
Ellenérték nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon
45. § (1) Az önkormányzat számára más személy, illetve szerv által ellenérték
nélkül juttatott (a továbbiakban térítés nélkül kapott) 250 000 Ft piaci, illetve becsült értéket elért vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő térítés nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadásáról a képviselő-testület itt adott felhatalmazása alapján a polgármester dönt; aki köteles e tárgyban hozott döntéséről a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatni.
(3) A térítés nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket, s ezen kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.
Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal
46. § Az önkormányzat a kötelező és a vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat.
Az alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog - vagyonkezelési jog - átadása ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti. Az önkormányzati vagyon használója azonban köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.
47. § Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat - az alapfeladata sérelme nélkül - bevételei növelésére fordíthatja.
48. § A képviselő-testület felhatalmazza - a gazdálkodásának megszervezése tekintettel - az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek besorolt intézmény vezetőjét az alábbiakban nevesített feltételek mellett egyes vagyonkezelési jogok gyakorlására:
a) Az intézmény vezetője a 100 000 Ft értékhatár alatti, feleslegesnek minősített ingókat a selejtezési és hasznosítási szabályzatában meghatározottak szerint értékesítheti, illetve selejtezheti. Az értékesítésről és a selejtezésről év végén az írásos beszámolóban számot kell adni.
b) Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingatlanokra:
- eseti jelleggel, évenként maximum 10 alkalommal, alkalmanként 10 000 Ft összegig,
- maximum 1 hónap időtávlatra, és 100 000 Ft-ig
saját hatáskörében bérleti szerződést köthet.
c) Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingókat hasznosíthatja, ha a hasznosítás nem zavarja az alapfeladat ellátását.
d) Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésében jelezni.
e) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás tárgyában a képviselő-testület dönt az intézmény írásos előterjesztése alapján a költségvetési tervezéskor. A képviselő-testület a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy a saját vagy az intézmény költségvetésében szerepelteti-e a felújítási előirányzatokat, s rendelkezésre bocsátja-e a felújítási pénzeszközöket.
f) Az intézmény vezetője vagyon ingyenesen történő átengedését a képviselő-testület engedélyével teljesítheti. Az intézmény a használatába adott vagyont nem terhelheti meg.
g) Az intézmény az alapító okirata szerint vállalkozhat, s vehet részt vállalkozásban.
h) Az intézmény vezetője 100 000 Ft felett a képviselő-testület engedélyével vásárolhat értékpapírt, s dönthet ilyen névértéket képviselő értékpapír eladásáról, eladási feltételeiről.
i) Az intézmény követelésről az intézmény likviditásának megtartása mellett dönthet 10 000 Ft-ig; e fölötti követelésről lemondani a képviselő-testület engedélyével lehet.
j) Az intézmény a számára felajánlott vagyon elfogadásáról, illetve az ellenérték nélkül történő vagyon átvételéről 100 000 Ft-ig saját hatáskörben dönthet; e feletti vagyon elfogadásról azonban csak a képviselő-testület jóváhagyásával dönthet.
49. § (1) A gazdálkodása megszervezésére tekintettel részben önállóan gazdálkodónak besorolt intézmény vagyonkezelési feladatai a részben önállóan gazdálkodó intézmény, valamint a gazdálkodásának vitelére kijelölt önállóan gazdálkodó intézmény közötti - a képviselő-testület által jóváhagyott - megállapodás szerint alakulnak.
(2) A részben önállóan gazdálkodó intézmény az előirányzatok feletti rendelkezési jogának megfelelően gyakorolhatja a 48. § pontban rögzítet vagyonkezelési jogokat.
50. § A közös alapítású és fenntartású intézmények vagyona feletti rendelkezési jogokat az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás rendezi.
III. Fejezet
A vagyonleltár
51. § Az önkormányzat vagyonállapotát a vagyonállapotot mutató leltárban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan. A leltárt adott év december 31-i fordulónappal kell készíteni.
52. § Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni.
53. § (1) A vagyonleltárnak külön kell tartalmaznia a törzsvagyont (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban), valamint az önkormányzat egyéb vagyonát és a kötelezettségeket. A vagyonleltárnak a törzsvagyon tekintetében követnie kell az e rendeletben meghatározott vagyontípusokat. Ki kell emelni a befektetett eszközök csoportjaiban a részesedéseket, valamint az értékpapírokat.
(2) A vagyonleltárt határozattal kell elfogadni.
(3) A vagyonleltár szerkezetét az 1. számú melléklet tartalmazza.
54. § A leltár összeállításáért az önkormányzati hivatal vezetője tartozik felelősséggel.
IV. Fejezet
A vegyes és záró rendelkezések
A közzétételre vonatkozó szabályok
55. § Az önkormányzat pénzeszközei felhasználásával, a vagyonával történő gazdálkodással összefüggő - nettó ötmillió forintot elérő, vagy azt meghaladó értékű - vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések:
- megnevezését (típusát),
- tárgyát,
- a szerződést kötő felek nevét,
- a szerződés értékét
- határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint
- az említett adatok változásait közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül.
A vagyon értékelése a tulajdonosi jogok gyakorlásakor
56. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.
(2) A vagyon értékesítésekor (beleértve az értékpapírokat is) 1 000 000 Ft feletti vagyon piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.
(3) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani és a piaci értéken kell a vállalkozásba vinni.
(4) A használat vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározásakor 5 000 000 Ft érték felett a használat vagy hasznosítási jog piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. A használat, illetve a hasznosítási jog átengedésére vonatkozó tulajdonosi jogok gyakorlására a piaci érték alapján kerülhet sor.
57. § Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről - az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján - a jegyző évente legalább egyszer tájékoztatja a Képviselő-testületet.
Záró rendelkezések
58. § (1) Ez a rendelet 2008. június 1. napjától lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Hunya Község Önkormányzatának 12/2000. (IX. 1.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet az 5/2008. (V. 23.) önkormányzati rendelethez
A vagyonleltár szerkezete
1. A vagyonleltár alapvetően két fő részre tagozódik: jogosultságokra, és kötelezettségekre.
A jogosultságok között kell kimutatni az ingótulajdont, az ingatlantulajdont, a vagyoni értékű jogokat, valamint a befektetett eszközöket és az egyéb értékpapírokat.
A kötelezettségek között kell kimutatni a pénzügyi kötelezettségeket és az egyes vagyontárgyakat terhelő kötelezettségeket.
2. A vagyonleltárban feltüntetendő vagyonelemek és a vagyonelemek sorrendje:
2/1. Jogosultságok:
I. Forgalomképtelen törzsvagyon
1. Helyi közutak és műtárgyaik
E címszó alatt meg kell jelölni külön a közutak, gyalogos alul- és felüljárók, hidak, járdák buszvárók alcímszóval az adott vagyonelemek címét, helyrajzi számát, területét, hosszát, egyéb jellemzőjét, fekvését.
2. A terek és parkok
E címszó alatt meg kell jelölni külön a terek és parkok bontásban a címhez besorolt ingatlanok címét, helyrajzi számát, területét, egyéb szükséges jellemzőjét.
3. Vizek és közcélú vízilétesítmények
Itt meg kell jelölni a vizek esetében a kisvízfolyásokat, a központi kezelésű árkokat; valamint a közcélú vízilétesítményeket cím és hossz (fm), valamint az esetleges jelleg eltűntetésével.
4. Levéltári anyag
A levéltári anyag esetében a vagyonleltárban a meglévő levéltári anyag folyóméterben kifejezett mennyiségét kell feltüntetni.
II. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon
1. Közművek
A közművek esetében épületek, építmények, vonalas létesítmények csoportokat kell képezni, s azokon belül kell kimutatni a vagyonelemeket cím, helyrajzi szám, rendeltetés, nyilvántartott érték, használó, valamint ha van, átmérő és hossz feltüntetésével.
2. Intézmények(épületei), középületek
Az intézmények és középületek alcsoportokat képezve kell feltüntetni az önkormányzat intézményeit, illetve a középületeit. Az egyes ingatlanok mellé fel kell tüntetni az ingatlanok címét, helyrajzi számát, a területét, a tulajdoni hányadot, az ingatlan rendeltetését, a használó hivatali szerv, illetve intézményi funkció megnevezését, valamint a nyilvántartás szerinti értéket.
3. Műemlékek
A műemlékek cím alatt fel kell sorolni az önkormányzat vagyonát képező műemlékeket. Minden egyes műemléknél fel kell tüntetni a helyrajzi számot, címet, területet, tulajdoni hányadot, a műemlék rendeltetését, a műemléki törzsszámot, a tulajdonszerzés időpontját és az adott műemlék korlátozott forgalomképességének tartalmát.
4. Védett természeti területek
A védett természeti területnek besorolt vagyonelemek esetében a vagyonleltárnak természeti területenként tartalmaznia kell az ingatlan helyrajzi számát, ha van címét, az adott ingatlan önkormányzatot megillető tulajdoni hányadát, a védettséget elrendelő jogszabályt, a vonatkozó határozat számát, a védettség jellegét, a korlátozott forgalomképesség tartalmát.
5. Muzeális emlékek, kulturális javak
A muzeális emlékek vagyoni körön belül muzeális emlékenként fel kell tüntetni: ha van a pontos címet, helyrajzi számot, a muzeális emlék törzskönyvben nyilvántartott muzeáliák darabszámát.
6. Egyéb korlátozottan forgalomképes vagyon
Itt kell felsorolni az 1-5. pontba nem tartozó, de korlátozottan forgalomképes vagyon körébe sorolt vagyon nevét, ha van címét, helyrajzi számát, egyéb jellemzőjét.
III. Egyéb vagyon
1. Ingatlanok
Az ingatlanok esetében fel kell tüntetni ingatlanonként: a címet, helyrajzi számot, területet, tulajdoni hányadot, rendeltetést, a nyilvántartási értéket, egyéb az ingatlan forgalomképességét befolyásoló tényt.
2. Ingók
Az ingók címszó alatt fel kell tüntetni az ingók összértékét.
Ki kell emelni az ingók közül a befektetett eszközöket, ezen belül a részesedéseket, az értékpapírokat nyilvántartási értéken.
Ki kell mutatni a nem befektetett célú értékpapírokat a nyilvántartási értéken.
3. Vagyoni értékű jogok
Szerepeltetni kell vagyoni értékű jogonként a jogokat megjelölve.
2/2. Kötelezettségek
1. Pénzügyi kötelezettségek
A pénzügyi kötelezettségeket lejárati idő szerint külön csoportban kell feltüntetni. Az így képzett csoportokon belül, összegszerűen meg kell határozni, hogy adott kötelezettség mely szervhez (intézményhez) kapcsolódik.
2. Vagyontárgyakat terhelő kötelezettségek
E kategóriában kell megjelölni az ingatlanokat, illetve egyéb vagyontárgyakat terhelő kötelezettségeket.
A kötelezettségeket összegszerűen, a kötelezettség megnevezésével együtt kell feltüntetni.
3. A vagyonleltár melléklete
Az önállóan gazdálkodó és a részben önállóan gazdálkodó intézmények kezelésében lévő vagyonról a 2. pontban rögzített szerkezetű vagyonleltárt lehet készíteni az önkormányzati vagyonleltár részletezéseként.
A vagyonleltár mellékleteként össze kell állítani az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek jegyzékét, ha az önkormányzat rendelkezik ilyen ingatlanokkal.
2. melléklet az 5/2008. (V. 23.) önkormányzati rendelethez1
A rendelet 34. § (4) bekezdéséhez, az ingatlanok bérleti, használati díjairól
Sor-szám | Az ingatlan | Bérleti díj összege (Ft/hó, Ft/év) |
Helyrajzi száma | Címe | ||
1. | Háziorvosi szolgálati lakás | Hunya, Rákóczi 22. | 6.000 Ft/hó |
2. | Ifjúsági Klub | Hunya, Liget u. 2. | 15 000/nap |
3. melléklet az 5/2008. (V. 23.) önkormányzati rendelethez
Forgalomképtelen törzsvagyon
Sorszám | Ingatlan rövid megnevezése | Hrsz. | Terület ( m2 ) | |||
utak, utcák | ||||||
1. | Ady utca | 1 | 5487 | |||
2. | Kinizsi utca | 36 | 6308 | |||
3. | Deák utca | 67 | 2334 | |||
4. | Bartók utca | 78 | 2314 | |||
5. | Bartók utca | 97 | 1362 | |||
6. | Kossuth utca | 92 | 10536 | |||
7. | Széchenyi utca | 144 | 5024 | |||
8. | Óvoda utca | 166 | 4742 | |||
9. | Sallai utca | 188 | 4709 | |||
10. | Sallai utca | 219 | 862 | |||
11. | Dózsa utca | 211 | 9298 | |||
12. | Liget utca | 212 | 11026 | |||
13. | Vörösmarty utca | 285 | 9318 | |||
14. | József Attila utca | 344 | 9135 | |||
15. | Jókai utca | 437/13 | 756 | |||
16. | Jókai utca | 398 | 9238 | |||
17. | Jókai utca | 437/7 | 864 | |||
18. | Jókai utca | 286 | 7523 | |||
19. | Jókai utca | 437/1 | 1464 | |||
20. | Táncsics utca | 258 | 2227 | |||
21. | Táncsics utca | 314 | 2235 | |||
22. | Alkotmány utca | 399 | 8249 | |||
Épületek, építmények | ||||||
23. | Napközi otthon | 125 | 1644 | |||
24. | Polgármesteri Hivatal | 263 | 1737 | |||
25. | Általános Iskola | 120/4 | 1078 | |||
26. | Közpark ( piactér) | 268 | 2741 | |||
27. | Temető | 050/10 | 7249 | |||
28.2 | Vörösmarty u. 37. | 238 | 1545 | |||
29.3 | Vörösmarty u. 37. | 239 | 1548 |
4. melléklet az 5/2008. (V. 23.) önkormányzati rendelethez
Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon
Ingatlan rövid megnevezése | Hrsz. | Terület (m2) |
Sorszám | Épületek , építmények |
|
1. | Anya és Gyermekvédelem | 256/1 | 1760 |
2. | Orvosi rendelő+ szolgálati lakás | 132 | 1743 |
3. | Óvoda+ szolgálati lakás | 172 | 1881 |
4. | Sportpálya+ sportszertár | 232/4 | 27260 |
5. melléklet az 5/2008. (V. 23.) önkormányzati rendelethez
Egyéb vagyon
Sorszám | Ingatlan rövid megnevezése | Hrsz. | Terület (m2) | Megjegyzés | |
1. | Mázsaház | 417/4 | 1240 | ||
2. | Beépítetlen terület | 228 | 7296 | Sportpálya mögött | |
3. | Beépítetlen terület | 229 | 4823 | Sportpálya mögött | |
4. | Beépítetlen terület | 230 | 4945 | Sportpálya mögött | |
5. | Közterület | 418/23 | 2294 | Jókai u. | |
6. | Beépítetlen terület | 418/25 | 1683 | Jókai u. | |
7. | Beépítetlen terület | 418/30 | 1535 | Jókai u. | |
8. | Beépítetlen terület | 418/31 | 1531 | Jókai u. | |
9. | Beépítetlen terület | 418/32 | 1528 | Jókai u. | |
10. | Beépítetlen terület | 418/33 | 1534 | Jókai u. | |
11. | Beépítetlen terület | 418/34 | 1533 | Jókai u. | |
12. | Beépítetlen terület | 418/36 | 1525 | Jókai u. | |
13. | Beépítetlen terület | 418/37 | 1532 | Jókai u. | |
14. | Beépítetlen terület | 418/38 | 1529 | Jókai u. | |
15. | Beépítetlen terület | 418/39 | 1524 | Jókai u. | |
16. | Beépítetlen terület | 418/42 | 1524 | Jókai u. | |
17. | Beépítetlen terület | 418/43 | 1521 | Jókai u. | |
18. | Beépítetlen terület | 418/44 | 1519 | Jókai u. | |
19. | Beépítetlen terület | 418/45 | 1522 | Jókai u. | |
20. | Beépítetlen terület | 418/46 | 1520 | Jókai u. | |
21. | Beépítetlen terület | 418/47 | 1518 | Jókai u. | |
22. | Beépítetlen terület | 418/48 | 1516 | Jókai u. | |
23. | Beépítetlen terület | 418/49 | 1517 | Jókai u. | |
24. | Közpark | 213 | 373 | Liget u. végén | |
25. | Utca | 59/003 | 669 | Fekécsék mögötti út | |
26. | Közpark | 122/2 | 414 | Búzavirág mögött | |
27.4 | Beépítetlen terület | 242 | 4633 | Vörösmarty u. 33. | |
28. | Beépítetlen terület | 288 | 1496 | József Attila u. 39. | |
29. | Beépítetlen terület | 437/2-6 | 6654 | Arany J. utca | |
30. | Beépítetlen terület | 437/8-12 | 6750 | Arany J. utca | |
31. | Beépítetlen terület | 437/14-17 | 5047 | Arany J. utca | |
32. | Külterületi szántó | 016/7 | 63304 | Pedagógus föld | |
33. | Külterületi szántó | 016/13 | 27273 | Pedagógus föld | |
34. | Külterületi szántó | 021/97 | 7011 |
55. melléklet az 5/2008. (V. 23.) önkormányzati rendelethez
Hunya Község Önkormányzata kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná minősített vagyoneleme a vagyonkezelésre átadott vízi - közmű vagyon, amelynek részletezése a Békés Megyei Vízművek Zrt. és Hunya Község Önkormányzata között megkötött vagyonkezelési és üzemeltetési szerződésben, valamint az ahhoz tartozó mellékletekben található.